5.rész Nem tartozom a világodba.

Sokat hülyültünk a fiúkkal. Őszintén szólva azt hittem, hogy ki lesznek akadva rám az újságcikkek miatt. Tévedtem és végül is örülök neki. Furcsa.. valahogy fel sem hozták az egész szitut. Kétlem, hogy nem tudnának róla.. Vagy mégis? Talán.. Mindegy. Tök jó megismerni a srácokat is, de annak is örülök, hogy nem vagyok rajongó. És kétlem, hogy leszek. Legalábbis fanatikus biztos, hogy nem. A lényeg, hogy nagyon jól elvoltunk. És akkor beütött az amitől féltem.
-Harry!-rontott be a szobába mérgesen Paul kezében egy magazinnal.-Megmagyaráznád nekem, hogy mi ez?-dobta le elé a szennylapot, majd helyet foglalt mellette.
-Egy újság?-vigyorgott Hazza, mielőtt még megpillantotta volna a címlapot. Abban a pillanatban lefagyott arcáról a mosoly. A srácok körbevették, majd egymás kezébe adogatták a cikket, hogy mindenki elolvassa.
Én csak ültem, tenyerembe temettem az arcomat és meg sem szólaltam. Mindenkit lesújtott ez az egész.
-Azt hiszem jobb, ha megyek.-álltam fel, igyekeztem kerülni a szemkontaktust, de éreztem a meglepődött tekinteteket amik minden apró mozdulatomat követik.
-Várj.-kapta el az egyik karom Paul és visszarántott, mielőtt elhagyhattam volna a szobát.-Jobb lenne, ha a fiúk társaságát mostantól kerülnéd.-bólintottam, majd kiszabadítottam a karom a szorításából.
-Aileen.-jött utánam Harry.-Ugye nem értesz egyet Paullal?-kérdezte. Szemében némi aggodalmat véltem felfedezni. Félne? Félne, hogy elveszít?
Nem tudtam mit mondhatnék.
-Aileen nem..
-Harry, de. Paulnak igaza van.-haboztam.-Többet nem találkozhatunk.
-Nem, nincs igaza. Ez csak hirtelen felindulásból hozott döntés.. Az sosem igaz és idővel meg gondolja magát.-szemeivel szinte kérlelt, hogy ne menjek el.
-De igen. Ezt mindkettőnknek be kell látni. Jobb lesz így.-fogtam meg a kijárat kilincsét.
-Miért?-értetlenkedett.
-A rajongók miatt Harry. Nem kockáztathatjuk meg, hogy miattam haragudjanak rátok.
-De..-tette kezét a kilincsen pihenő kezemre.
-Nincs de.. Harry.. Én nem tartozom a te világodba.
Abban a percben kiléptem az ajtón. Nem néztem vissza.
-Kérlek..-hallottam utolsó szavát.
Akkor, abban a percben úgy éreztem, hogy megszakad a szívem.Könnyek nedvesítették be arcomat. Azt hiszem szeretem.. szeretem Harry Stylest.
Amikor kiléptem a ház kapuján az utcára, fotósok és újságírók rohamoztak meg. A vakuk csak villogtak és hatalmas volt a hangzavar. Csak néhány kérdést tudtam kiszűrni.
-Vége a románcnak?
-Mióta vagytok vagy voltatok együtt Harry Stylessal?
-Mi a közös nevetek?
-Harryt valóban egy repülőút alatt ismerted meg?
Nehezen sikerült magam átverekedni a tömegen. Nem szóltam semmit és egy kérdésre sem válaszoltam. Úgyis csak kiforgatnák a szavaimat, ami egyet jelent azzal, hogy, csak Harrynek ártanék.
Fogtam egy taxit és hazafuvaroztattam magam. Reméltem, hogy a hírhajhászok nem követnek.
Mikor beléptem a házba Kate a konyhában volt, egyedül.
-Mi történt? Csak nem törte össze a szíved?-hangja gúnyos volt, szemeivel pedig ölni tudott volna.
-Mi bajod van?
-Ó, az ég világon semmi.
Akkor minden összeállt.
-Értem már.. féltékeny vagy.
-Már, hogyne lennék.-kelt ki magából.- Harry egyik legnagyobb rajongója vagyok és azt olvasom az újságban, hogy új barátnője van? És pont te? Egy ilyen...-úgy tűnik szavakat keresett.- És még be sem mutattad, pedig megígérted.-kiabált.
-Tényleg?-kezdtem én is idegesebb lenni.- Neked ez a legfontosabb?
-Képzeld el, hogy igen. Ennyit igazán megtehetsz, ha már így belefurakszol az életünkbe.-vigyorgott gonoszul. Tudta, hogy érzékeny pontra tapintott. Az utolsó mondata szíven szúrt.
-Nem önszántamból jöttem, de ne aggódj nem maradok itt sokáig.
-Valami baj van lányok?-lépett be a helységbe Debby.
-Abszolút semmi.- rohantam fel az emeletre a szobámba.
Belülről zártam magamra. Besötétítettem és csak feküdtem az ágyon. Sírtam. Napokig nem beszéltem senkivel és nem reagáltam semmire. Debby kitartóan próbálkozott. Hasztalanul. Harryvel egyetemben.
Rengetegszer hívott. Üzenetet hagyott. SMS-ezett. Ecsetelte, hogy nem akar elveszíteni egy jó barátot.
És épp ennyi volt a baj. Ő csak egy barátot lát bennem, míg én szeretem.
Amikor rászántam magam, hogy kimozduljak az odúmból senki nem volt otthon. Csak késő este jönnek haza..Legalábbis ezt az üzenetet hagyták a hűtőn. De még csal reggel van.
Úgy döntöttem veszek egy forró zuhanyt és majd kezdek magammal valamit a nap hátralévő részében.
Mikor végeztem ismét visszatértem a konyhába, és megpillantottam egy halom újságot a pulton.
"Vége a Styles szerelemnek?" "Románc volt nincs?" "Harry kapcsolata könnyen jött könnyen ment?"
Olvastam sorban a címlapokat. Egyiket sem voltam hajlandó elolvasni. Tudtam, hogy csak mocskolódnak és kihasználnak pár véletlen pillanatban készült fotót. Ám egy  címen mégis megakadt a szemem.
"A banda tagadja, Harry elismeri." A cikkhez lapoztam a magazint, majd olvasni kezdtem.
A brit banda négy tagja, személy szerint Liam, Niall, Zayn és Louis tagadják, hogy ismernék a lányt, akit munkatársaink Harry Styles oldalán kaptak lencsevégre nem egy alkalommal. Bizonyos A.J. Johnson a napokban is járt az együttes menedzserének lakásán ám a srácok Harry kivételével, mind tagadják, hogy valaha is találkoztak volna a hölggyel. Az ügyről kollégánknak négyszemközt Harry így nyilatkozott:
-A.J. A barátom. Nagyon közeli barátom. És nem szeretném elveszíteni, bár már személyesen is felkerestem napok óta nem hajlandó velem felvenni a kapcsolatot.  Ezt nem is csodálom, hisz szerinte az, hogy összeboronáltak bennünket azzal a következménnyel járhat, hogy veszítünk el rajongókat. Talán így van, de ezért nem ő a felelős. Én nem tartom annak. Szóval szeretném megragadni az alkalmat arra, hogy nyilvánosan kérjek tőle bocsánatot.Mert végtelenül sajnálom, hogy így alakult."
Megrökönyödve bámultam magam elé. Minden össze vissza cikázott a fejemben. Végül kipréseltem magamból pár szót.
-Harry itt járt?


Remélem tetszett sietünk a kövi résszel :DD
Szofiis.